Viktor Pelevin: Kristályvilág

Fordította: Bratka László
József Attila Kör, 2002JAK Világirodalmi Sorozat, 35. kötet

Tartalom:

A talált világok osztálya (Háy János)
Kristályvilág
Sigmund a kávéházban
Tarzanugrás
A Felső Világ dobja
Mardongok
A rekonstruktőr
A megtorlófegyver
CCCP Tajsou Csuan
Zene a póznáról
A fordultfarkas-kérdés a középső földrajzi övezetben
Iván Kublahanov
A XII-es számú fészer élete és hányattatásai

Nem ez az első könyv, amit Pelevintől olvastam. De azok regények voltak, ez meg egy novellás kötet. Ezekben a rövid írásokban is nagyon jó.  Egyedi a stílusa és a látásmódja. Van benne egy kis metafizika, egy kis metamorfózis, egy kis drog, egy kis természetfeletti, egy kis elmebaj. És persze az oroszos íz. Az is nagyon fontos...

A fülszöveg pedig átvert. Arra készültem, hogy az lesz a történet. Persze így sem rossz...

Kristályvilág

"Nyikoláj megremegett, és kerekre nyílt a szeme. Hajszálnyi repedés támadt az üdvözültség páncélján, és néhány csöpp bizonytalanság és szomorúság szivárgott át rajta. A repedés szélesedett, és egész életének és sorsának holnap reggel (pontosan öt harminckor) bekövetkező fordulatáról támadt gondolata már nem okozott örömöt Nyikolájnak. Néhány további pillanat múlva pedig - amikor az utca két szélén hunyorogva feltűnt és szemközt libegett a két lámpa - ez a gondolat a lelkét eltöltő szenvedés kétségtelen és fő forrásává vált.
"Az efedrin utóhatása" - kényszerült végül beismerni magának."

A címadó novellában két fiatal katona őrjáratozik Szentpétervár egyik kihalt utcáján. Az a feladatuk, hogy senkit ne engedjenek át. Eközben van idejük álmod(oz)ni, filozofálni, verseket szavalni, drogozni. És bámulni a Holdat...

Tarzanugrás

"Minél messzebb jutott Pjotr Petrovics és útitársa, annál szebb és titokzatosabb lett körülöttük a világ. Valóban nem volt különösebb szükség a beszédre. A lábuk alatt holdezüsttől szikrázott a keskeny út; a változó színű fal hol a jobb, hol a bal vállukat piszkította be, és a mellettük ellibegő ablakok pont olyan sötétek voltak, mint a Pjotr Petrovics idézte versben szereplők. Néha fölfelé kellett menniük, néha viszont lefelé, néha pedig valamilyen hallgatólagos megegyezés alapján hirtelen megálltak, és egy-egy gyönyörű dolgot elnézve, hosszú időre mozdulatlanná dermedtek."

Éjjel van. Két ismeretlen együtt sétál. nincs bennük semmi közös, csak a körülmények sodorták össze őket. És a Hold, megint... Kit ne bűvölne el?

A fordultfarkas-kérdés a középső földrajzi övezetben

"A vezér Szására mutatott a mancsával.- Nem ismerem - vakkantotta Nyikoláj. Szása árnyékára pillantott. Szása is lefelé nézett és meghökkent: a többieknek emberárnyéka volt, neki pedig farkas."

Szása egyszer csak valami furcsa indíttatást érez, hogy vidékre menjen kirándulni. Konyokovo egy igazi, lepukkant kis falu. Nincs ott semmi érdekes. Szása bánja már, hogy pont erre támadt kedve bóklászni... Hazafelé meg persze eltéved, és egy igen különös társaságba botlik. Valami gyűlést tartanak... Van egy földbe szúrt karó is, koponyával...

Pelevin szereti az átváltozós meséket. Ne csodálkozz, ne keresd a logikát. Olvasd és élvezd!

Iván Kublahanov

"Gyakran megesett, hogy éles hang ragadta ki a derűs ébrenlétből, amelyben nem létezett sem idő, sem tér, sem látomásainak egyéb attribútuma, és ilyenkor felfedezte, hogy a realitásból megint az álom ismerős, nedves és szűk, különféle csámcsogó és kattogó hangok sokaságával teli terébe zuhant.

Jobb felől és felülről egy hatalmas metronóm soha el nem hallgató ütései hallatszottak; kissé lejjebb valami folytonosan sziszegve felfúvódott és leeresztett, és közvetlen közelében időnként láthatatlan vízesés zúgott fel - de ezek a zajok állandóan jelen voltak álmában, és régóta nem fordított rájuk figyelmet."

Álom, valóság, ébredés, születés, élet, halál. Álom, valóság, létezés, létezhetetlen. Illúzió, valóság. Hogy van ez?