Arkagyij és Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik

Eredeti cím: Ponyigyelnyik nacsinajetszja v szubbotu
Fordító: Gellért György
Metropolis Media, 2012
248 oldal

Egy könyv, három történet. A címek nem sokat mondanak (Hűhó a dívány körül, Hiúságok hiúsága, mindenféle hűhó). De mégis, utólag, mégis...




"Lelke mélyén minden ember mágus, de csak akkor válik azzá, amikor kevesebbet kezd gondolkodni önmagáról és többet másokról, amikor a munka érdekesebb lesz számára, mint a szó régi értelmében vett szórakozás. És munkahipotézisük bizonyára közel állt az igazsághoz, mert ahogyan a munka emberré változtatta a majmot, ugyanúgy a munka hiánya sokkal rövidebb idő alatt majommá változtatja az embert. Sőt, a majomtól is rosszabbá." 

Az első részben belecsöppenünk az orosz hangulatba, amit népmesei motívumok hatnak át. Kicsit félve, de azt mondom, valami kis mágikus realizmus is van itt. Már amennyiben a Kaláfovár (ki nem találtam volna,  kacsalábon forgó vár) udvarán élő beszélő macska és a kívánságokat teljesítő csuka ebbe a kategóriába tartoznak. Na meg a felválthatatlan ötkopejkás...  És csak úgy csemegének, még egy feloldásra váró mozaikszó: BOVATKI

"Nézelődni kezdtem, kaput kerestem az utca két oldalán, s ekkor felfedeztem egy kicsiny, de igen furcsa házat, amely két zord téglaépület közé szorult. A földszinti ablakokat vasrács fedte, a vasrudakat fele részig fehérre festették. Ajtót egyáltalán nem láttam a házon. Ezt azért vettem nyomban észre, mert a cégtábla, amelyet rendszerint a kapu vagy a bejárat mellett helyeznek el, itt közvetlenül a két ablak között lógott: Ez állt rajta: "Szovjetunió Tudományos akadémiája, BOVATKI"."

A második részre azt mondanám, szatíra. Gyönyörűen kifigurázza a tudományos népeket, az országot, az embert, meg úgy általában mindent. A  BOVATKI-nak kismillió osztálya, azon belül csilliárd csoportja van, egyik furább dolgokkal foglalkozik, mint a másik. A Jóslat és Jövendölés  osztályon belül van például Kávézacc csoport, Madárjós csoport, Pasziánsz csoport. És vannak misztikus-mitikus lények is. És a fő produkció, a kadáver. Arra hivatott, hogy belőle legyen az eszményi ember. A tökéletes fogyasztó. A kísérlet, amivel nem lehet bírni... A tudósok pedig olyanok, mint a nem varázstudományokkal foglalkozók. Bohókásak, olyasmiről beszélnek, amit én ebben az életben már nem fogok megérteni, és ami a legfőbb: munkamániásak:

"Olyan emberek jöttek ide, akik jobban érezték magukat együtt, mint külön-külön, akik ki nem állhatták a vasárnapokat, mert vasárnap unatkoztak. Mágusok, nagy kezdőbetűs Emberek, s a jelszavuk ez volt: "A   hétfő szombaton kezdődik."

Az egész könyvből a harmadik rész volt a kedvencem. Ez már sci-fi. Időutazással, furcsa szerkezetekkel, még több tudományos szöveggel. És A  Nagy Rejtéllyel: Kicsoda valójában a főnök? Ha az, akinek gondolják, akkor meg miért? És hogy? És különben is!

"A dolog úgy áll, Szása - fordult hozzám Roman -, hogy nekünk eszményi igazgatónk van. Egy ember két személyben. Van egy H-Janus Poluektovics és egy T-Janus Poluektovics. T-Janus, nemzetközi klasszisú, kiváló tudós. Ami pedig H-Janust illeti, ez meglehetősen hétköznapi hivatalnok."

Így a végére bevallom őszintén, ez volt az első könyv, amit Sztrugackijéktól olvastam. Viszont a Stalkert láttam már. Nagyon régen,  túl korán. Nem értettem, nem értékeltem. Féltem ettől a könyvtől egy kicsit, de felesleges volt. Igazán szórakoztató, bár nem könnyű olvasmány. Nagyon sok az inger, több síkon mozgatja meg az elmét. Mélyen  szántó gondolatokon töprengeni kacagás közben, na, az a tudomány :) A borító pedig... Na az ötös!

Ha felpiszkáltalak annyira, hogy beszerezd, jó szórakozást kívánok hozzá!